átültetés

ezt is olvassátok el.

ha nekem ma magyarországon szervtranszplantációra lenne szükségem, akkor pont nulla lenne az esélyem.

előbőr és más

gyorsan idepakolok pár dolgot.

például, hogy egy új kutatás szerint a körülmetélés nem véd szignifikánsan a homoszexuális kapcsolatokban, ellentétben a heteroszexuális kapcsolatokkal. míg a heteroszexuális kapcsolatok esetén a körülmetélés egyes kutatások szerint akár 50%-kal is csökkentheti a fertőzés veszélyét, addig a homoszexuális kapcsolatokban csak 14%-os a csökkenés. ezért tehát nem éri meg körülmetéltetni magad, ha buzi vagy (vagy nem vagy buzi, csak férfiakkal [is] szoktál dugni - megőrjít a politikai korrektség), mert ugyanúgy kell gumit használni utána.

az indonéz börtönökben egyre terjedő intravénás kábítószerhasználat miatt megdöbbentően sok hiv-fertőzött van a fogvatartottak között. a magyar büntetés-végrehajtásban egyelőre az a gyakorlat, hogy a hiv-fertőzött fogvatartottakat egy külön egységben tartják (és kezelik), ami nagyon sok különféle kérdést és fenntartást vet fel. ez ugyebár megkülönböztetés. ugyanakkor állítólag ebben az egységben jobb az általános ellátás, ezért olyan is volt már, hogy valaki kifejezetten akart hiv-fertőzést szerezni, hogy oda bekerülhessen. aztán meg ha azt mondjuk, hogy a hiv gyógyszerrel jól karbantartható, és nem okoz különösebb gondot, akkor miért kellene külön tartani a hiv-fertőzötteket? vagy azért tartjuk őket külön, mert úgyis dugnak egymással, és akkor terjed a fertőzés? és ha valakiről nem derül ki, hogy hiv-fertőzött, és amúgy is dugnak a fogvatartottak egymással? ti mit gondoltok? (az egyesült államokban a meleg fogvatartottaknak van szép honlapja is. nálunk nincs ilyesmi.)

még mindig az advocate oldalairól van ez a hír, ami egy sor más helyen is olvasható volt, hogy a kezelés korai elkezdése előnyösebb és jobb túlélési arányt biztosít, mint a későbbi kezdés. tehát ha valaki a gyógyszerek szedését már 350 cd4-es sejt felett elkezdi, az számottevően jobb esélyekkel él. persze ez ennél sokkal bonyolultabb, hiszen azt is tudjuk, hogy a cd4-es szám mellett a százalékos értéket és a vírusszámot is figyelni kell, de általános irányelvként megint az tűnik divatba jönni, hogy előbb kell kezdeni a kezelést.

végezetül pedig csak általánosságban jegyzem meg, hogy minden nap elképeszt az emberi butaság mélysége, szélte és hossza úgy általában.

lassan

lassan visszatérek a normális kerékvágásba. úgy értem, még mindig dolgozom, de már nem annyira sokat, mint az elmúlt két hétben. de ne sajnáljatok, mert a sok dolgozás azt is jelenti, hogy sok pénzt keresek, és akkor minden nagyon jól lesz, mert veszek magamnak sok érdekes ajándékot. és másoknak is.

namost azon is elgondolkodtam, hogy nekem az egész életem a rendszerváltással és és a kapitalizmus válságával telik el, ami persze távolról sem olyan szar, mint egy világháború vagy, teszem azt, egy holokauszt, de még így is elég nyomasztó. szóval a hiv-fertőzés sokkal kevesebb szorongással vagy aggodalommal tölt el, mint a napi hírek. egyszerűbb lenne felülemelkedni és csak a fontos és érdekes dolgokkal törődni, de nem mindig megy. most itt ülök egy kávéházban, és közben odakint valami motorosok vonulnak nagy robajjal és akarnak valamit, de az egészet nem nagyon értem. én megfordultam eddig kb. 50 különféle országban, és még sehol nem láttam olyat, hogy valakinek politiai tényező legyen, hogy milyen közlekedési eszközt használ. nem értem.

biztos olvastátok, hogy luc montagnier és francoise barré-sinoussi kapta idén (többek között) az orvosi nobel-díjat a hiv felfedezéséért. olvassátok el azt is, hogy montagnier szerint miért tart még nagyon sokáig, mire sikerül leküzdeni a hiv-et. elsősorban is a vírus nagyon nagy alkalmazkodó-képességét okolja, ami miatt újabb és újabb gyógyszerrezisztens törzsek jelennek meg.

most megyek, eszem valami forradalmit, aztán majd még megnézem, hogy milyen érdekes hírek vannak, mert egy kicsit le vagyok maradva.

nagyon

nagyon szeretlek titeket, de annyira sok a munkám, hogy úgy tűnik, nem tudok blogot írni még pár napig, és a levelekre is lassabban válaszolok (vagy egyáltalán nem).

majd jövök mindjárt.

erdőben

kérdezte goldsgym, hogy hogy vagyok. nagyon jól, köszi. most éppen nem kínoznak a mellékhatások, hanem egészen minden rendben van, csak nagyon sokat dolgozom.

de ezt azért nézzétek/hallgassátok meg:

kérdőív

kedves écces kartársak! ide rakom ezt a kérdőívet (angolul van, kb. 10 perc), amit kérem, töltsön ki minden olyan hiv-fertőzött, aki már szed gyógyszert, még nem szed gyógyszert, már szedett, de most nem szed, vagy csak gondolkodik, hogy szedni fog, vagy abbahagyja, vagy bármi. kell tudni hozzá angolul.

az eredmények alapján egy kollegám tart majd előadást arról a glasgow-i aids konferencián, hogy a hiv-vel élők hogyan gondolkodnak a gyógyszerekről, a gyógyszerszünetről és a mellékhatásokról. ezért kifejezetten fontos, hogy csak fertőzöttek töltsék ki (mondjuk másoknak semmi értelme nincs).

nagyon köszönöm, ha szántok erre 10 percet.