büntetendő?

egy új kutatás az egyesült államokban azt mutatja, hogy a meleg férfiak kétharmada támogatná, hogy a védekezés nélküli anális szex a HIV-státusz felfedése nélkül legyen büntetendő cselekmény. tehát ha valaki tudja magáról, hogy HIV-fertőzött, de nem mondja el, és úgy dug meg valakit védekezés nélkül, akkor az minősüljön bűncselekménynek a többség szerint.

nem meglepő módon a nem fertőzöttek és a tesztet nem csináltató férfiak voltak túlnyomó többségben a támogatók között. ugyanakkor érdekes tanulsága a vizsgálatnak, hogy azok a fiatalabb férfiak, akik nem járnak el tesztre, ezt egyfajta prevenciós stratégiaként értelmezik: ha a jogszabály is tiltaná, akkor kevésbé kellene számolniuk a kockázattal, ha valakivel védekezés nélküli anális szexet folytatnak.

továbbra is megdöbbentős és elgondolkodtató az (magyarországon is), hogy milyen nehezen szánják el maguka az emberek a tesztre. ugyanakkor a bírósági gyakorlatban általában továbbra is rendkívül problematikus a HIV-fertőzés bizonyítása.

vissza

figyeljetek, körülbelül négy borzalmas hónap után most újra nekifutok ennek a dolognak. közben rengeteg minden történt, el sem tudom mondani. voltak benne jó meg rossz dolgok egyaránt, de a lényeg az, hogy részben önszántamból, részben a körülmények folytán megszabadultam egy sor kötelezettségemtől, és most megint lesz időm írni.

egyben lassan visszavonulok a tevékeny aktivizmustól, mert fáraszt, és nem vagyok benne különösebben sikeres. ez volt az egyik legnagyobb tanulság az elmúlt hónapokban: ezt a munkát csak úgy lehet végezni, ha gyakorlatilag minden idődet rászánod, amit én most nem tudok megtenni. lehet, hogy nem is akarom.

de ismeretet terjeszetni, segíteni, tanácsot adni továbbra is akarok és tudok, úgyhogy arra fogok koncentrálni.

megint lipó

valahogy az utóbbi hetekben sokan kérdeztek a lipóról megint. egy időben ez nem volt annyira divatban, hanem mindenki a rezisztencia miatt parázott.

egyrészről itt már régen összefoglaltam elég alaposan, amit erről tudni lehet/kell. de a rövid változatot most idemásolom, amit levélben elküldtem többeknek. ha kérdésetek van, csak bátran.

a lipóval az a helyzet, hogy ha egyszer kialakult, akkor visszacsinálni nem lehet, de egyrészt meg lehet állítani a gyógyszerkombináció megváltoztatásával, másrészt pedig bizonyos technikákkal lehet javítani a megjelenéseden, azon, ahogy a tested kinéz. de sajnos azt le kell szögezni, hogy a lipót meggyógyítani, visszacsinálni nem lehet.

a lipodisztrófia vagy lipoatrófia (röviden mindkettő lipó) kialakulásáról, okairól nincsenek még pontos orvosi magyarázatok, nem értik az orvosok, hogy milyen mechanizmusok okozzák. egyes feltételezések szerint maga a HIV-fertőzés is kiválthatja, mások azt igyekeznek bizonyítani, hogy csak a gyógyszerek, vagy a kettő együttes hatása okozza.

a zsírsejtek eloszlása a szervezetben kora csecsemőkorban alakul ki, azt genetikai tényezők és az életmód befolyásolja. a szervezeteden belül a zsírsejtek eloszlása, tehát, hogy hol mennyi van, nagyjából egész életeden át állandó marad. ami változik, az a sejtekben tárolt zsír mennyisége. ezek a sejtek a térfogatuk sokszorosára tudnak dagadni, ekkor hízol. a zsírsejtek akkor osztódnak (szaporodnak), ha elérik az eredeti térfogatuk néygszeresét és nem tudnak több zsírt felvenni. szükség szerint ezt a zsírt leadják, cukorrá alakítják - ekkor fogysz.

a lipó ezt a rendet borítja fel. a kutatók továbba sem értik, hogy miért, de ilyenkor  a zsírsejtekben tárolt zsír mennyisége úgy változik, hogy a bőr alatti sejtek nem tárolnak zsírt, sőt maguk a sejtek vándorolnak át a bőr alól a belső szervek, főleg az emésztőszervek falára, ahol több zsír rakódik le a továbbiakban. ettől van az, hogy a testsúly esetleg változatlan marad, a fenék ellaposodik, ugyanakkor a has körfogata nő, de a zsír nem a bőr alatt van.

mindez azonban sok év alatt alakul ki. általában legalább 5-6 évnek kell eltelnie az első tünetek megjelenésééig. a legtöbben csak kb. 10 év után tapasztalnak ilyet, ha egyáltalán bekövetkezik. én magam 6 éve szedek gyógyszert, és eddig semmilyen lipós tünetem nincs. az is igaz, hogy minden nap sportolok és nagyon odafigyelek arra, hogy mit eszem.

a képen pufi zsírsejtek láthatók.

azon

azon goldolkodom, hogy tulajdonképpen miről is kellene ide írnom.

sajnos a gyógyszerfejlesztésben éppen nem nagyon történik semmi érdekes. elég jól el vagyunk látva mindennel, ami kell, azt meg továbbra sem tudjuk, hogy hosszabb távon mi lesz.

ami a magyarországi fejleményeket illeti, szintén nincsen semmi különösebben bíztató. a pluss egyesület szervez különféle klubdélutánokat, és lesz rekreációs hétvége is. ha van kedvetek, lépjetek be. engem továbbra is intenzíven gyűlölnek, mert nem vagyok kedves.

nemzetközileg meg mindenki az aids2010 konferenciára készül, ami bécsben lesz. nyomogassátok meg ezt a honlapot, és menjetek el a felvonulásra meg a civil falut megnézni, oda nem kell regisztráció, és ingyen is van. biztos érdekes lesz. én valószínűleg nem tudok elmenni.

sajnos megöregedtem.

elpusztíthatatlan

úgy tűnik, örökké fogok élni. :)

a cd4-em 960, a százalékom 36%. vagyis ugyanolyanok az értékeim, mintha nem lennék hiv-fertőzött. kifejezetten örülök. ráadásul igazán nem panaszkodhatom a mellékhatásokra is, mert bár időről időre még mindig megy a hasam, mégis sokkal jobb a helyzet, mint akár egy évvel ezelőtt volt.

még mindig azt szedem, hogy prezista (darunavir), norvir (ritonavir), epivir (3tc) és epivir (tenofovir). naponta egyszer veszem be az egészet, az hét tabletta, de simán egybe lenyelem. nem lehetett biztosan tudni, hogy ez jó lesz-e, de nagyon bevált.

közben verka (akinek alszik most a blogja, pedig milyen jó volt, amíg volt) egy csomó dolgot küldött nekem. van ez a hír arról, hogy a gazdasági válság hogyan rontja a hiv elleni harc esélyeit és eredményeit. sajnos ez valóban igaz. elég csak megnézni a balti országokat, ahol a központi költségvetés katasztrofális helyzete miatt gyakran előfordul, hogy a hiv-fertőzöttek nem jutnak gyógyszerhez. több nemzetközi szervezet tiltakozása és közbenjárása sem segített sokat. a civilszervezetek finanszírozása is nagyon megszenvedi a pénzszűkét

ez a hír arról szól, hogy egyes vallásos szervezetek kiállnak a hiv-fertőzöttek támogatása mellett. természetesnek tűnhetne, de igazi változást jelent ez a lépés, mert sok vallásos szervezet (jobbára felekezetre való tekintet nélkül) nehezen fordul a hiv felé a kapcsolódó stigma és tabuk miatt. a hiv sok helyen továbbra is droghasználatot, homoszexualitást, szegénységet, kirekesztést jelent (magyarországon is). ehhez képest fontos változás ez.

ez az írás azt mutatja be, hogy miért fontos az egyesült államokban a küszöbön álló egészségügyi reform a hiv-fertőzöttek szempontjából. a jelenlegi rendszerben ha nincs egészségbiztosításod, akkor nagy eséllyel halálra vagy ítélve, ugyanis a havi kb. 1000 dolláros kezelést aligha tudod kifizetni. ehhez jönnek még a rendszeres tesztek, vizsgálatok. a biztosítás erre is fedezetet nyújthat a jövőben.

régebben nagyon sok aggodalom merült fel a gyógyszerrezisztencia és a rezisztens fertőzések miatt. ez az új brit vizsgálat azt mutatja, hogy nyolc évnyi antiretrovirális terápia alatt mindössze a betegek 17%-ában alakult ki rezisztencia. ez sokkal alacsonyabb, mint amire mindenki számított. az is kiderült, hogy a proteáz inhibitorok hatékonyabban előzik meg a rezisztenciát, mint az nnrti vegyületek. mindez persze csak akkor igaz, ha rendesen szeded a gyógyszeredet. feltéve persze, hogy van gyógyszer. sajnos ez még az eu-tagországok esetében sem mindig garantált.

facebook

figyeljetek, az a helyzet, hogy nekem valahogy itt ez nehezen megy. nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam/kapok erről a blogról, és ez sok erőt is ad, de valahogy most nem tartom érdekesnek a blogírást.

hanem a facebookon csináltam egy shivamantra oldalt, ott megtaláltok. pakolom oda a híreket, és ott is lehet kommentelni, kérdezni meg minden. ha névtelen akarsz maradni ott, akkor csinálj magadnak egy másik felhasználót és csatlakozz azzal. ha bizalmas dolgot akarsz kérdezni, akkor továbbra is javaslom az email írását.

aztán biztos fogok még majd ide is írni. tulajdonképpen most megint van kedvem...

lassanként

lassan összeszedem magam, már ha egyáltalán olvassa ezt még itt valaki. nagyon sok levelet kapok tőletek, és nem mindig sikerül gyorsan válaszolnom. meg aztán dolgoznom is kell. hanem van ezzel kapcsolatban pár dolog, ami nyomja a szívemet, ezt most elmondom. ha levelet írsz nekem, akkor nem kell mentegetőzni és magyarázkodni. hogy aszongya: "én tényleg nem vagyok buzi, csak néha lefekszem férfiakkal", vagy "mindig használok óvszert, csak most beesett az ágy mögé", vagy "soha nem fekszem le senkivel, csak van ez a csaj/pasi, akivel hat hónapja kúrunk..." stb. továbbá egyáltalán nem tartozol nekem magyarázattal azért, hogyha kurvákhoz jársz, vagy ha csalod az akárkidet az akárkivel. mindez engem nem különösebben érdekel. ha konkrét kérdésed van, arra nagyon szívesen válaszolok. meghallgatom, utánanézek, megmagyarázom. de felmenteni és megnyugtatni nem tudok senkit igazán, nem is az a dolgom szerintem. rendszeresen belefutok abba, hogy valaki ír, én válaszolok a legjobb tudásom szerint, amire az a válasz, hogy "nem nyugtattál meg", vagy "nem lett jókedvem a leveledtől" és ilyenek. most kedves legyek vagy őszinte? ha megnyugtató, feltáró beszélgetést akarsz folytatni, mindig segítek pszichológust keresni. ha szerintem hülyeséget csináltál, akkor az le fogom írni. ha szerintem el kellene menned tesztre, akkor azt fogom leírni. ha a harmadik teszted is negatív lett, de te még mindig azt hiszed, hogy fertőzött vagy, akkor lélekgyógyászt fogok ajánlani, mert szerintem az segít. lehet, hogy nem vagyok kedves, de meggyőződéssel és segítésből csinálom. mindezt azért írom ide, mert tényleg elég sok levelet kapok, ami TÖKJÓ. szívesen válaszolok, megtiszteltetésnek érzem, nem bánom egyáltalán. csak tartsuk be a szabályokat.

megbolondulok azonnal

mindenkinek azt üzenem, hogy holnap este tudok válaszolni a levelekre, addig azonban nagyon kell dolgoznom.

csontritkulás

én szerencsére már megszabadultam tőle, és három hónapja nem szedem, de még mindig sokan szednek combivirt (AZT + 3TC, vagy zidovudine + lamivudine), és nekik fontos ezt tudni. kiderült, hogy a combivir szedése hosszabb távon felgyorsítja a csontszövet elvesztését, oszteopéniához és oszteoporózishoz (enyhébb és súlyosabb csontritkulás) vezethet. emiatt pedig a csontok törékenyebb válnak.

sajnos régebbi eredmények azt is igazolták, hogy maga a hiv-fertőzés is okoz csontritkulást, és a proteáz inhibitorok is beavatkoznak a csontok anyagcseréjébe. szóval elég szarul áll a helyzet ebből a szempontból.

a hollandiában elvégzett kutatás tanusága szerint a gyógyszeres terápia megkezdése után rövid idővel a csontszövet gyors ritkulása volt megfigyelhető átlagosan 40 éves betegek esetében is, akiknél ez még nagyon korainak számítana egyébként. a combivirt szedő betegek esetében a csontszövet elveszítése két év után is folytatódott, míg a combivirt nem tartalmazó kombinációt szedőknél a folyamat két év után lelassult, leállt.

arról sajnos nincs szó, hogy mit lehet tenni. a természetes, korral járó csontritkulás ellenszere a kalciumban gazdag diéta és a rendszeres sportolás, ami az óvatos terhelésen keresztül fenntartja a csontok szükséges sűrűségét. lehet, hogy ez itt is segít. még egy érv hiv-fertőzötteknek, hogy sportoljatok rendszeresen.

(én most vireadot szedek, epivirt és kaletrát. vagyis tenofovirt, 3TC-t és lopinavir/ritonavirt.)

májmoly

nézzetek csak, ezt az előbb találtam.

a májmoly a vírusos májgyulladás (hepatitisz c) magyar neve. nincs időm utánanézni, hogy miért pont moly, de ha valaki tudja, írja már meg ide.

érdekes honlap, alapos is de sajnos nem derül ki belőle, hogy ki csinálja. a jobb oldalon látható HCV reklámot kissé ízléstelennek tartom, dehát lelkük rajta.

korábban

azt hiszem, ez a vita most már elkísér végig, amíg hiv-vel élek: nevezetesen, hogy korábban vagy későbben kell-e elkezdeni a kezelést.

 

a legújabb eredmények szerint, amiket egy haitin folytatott kutatásból nyertek, egyértelműen sokkal előnyösebb, ha a kezelés 200 és 350 cd4-es szám között kezdik el ahelyett, hogy megvárnák, amíg a cd4 200 alá csökken. a korábban kezdett kezelés mellett sokkal kevesebb opprotunista fertőzés lép fel, a betegek hamarabb és jobban reagálnak, az immunrendszerük gyorsabban jön helyre.

 

de minden ellenkező és logikus gondolat ellenére ez elsősorban politikai és gazdasági kérdés. az erőforrásokban nem bővelkedő (vagy egyszerűen szegény) országokban a kezelés minél későbbi megkezdése azért bevett gyakorlat, mert így olcsóbb. ezt cáfolják rendre a friss vizsgálatok, ugyanis igazolják, hogy az egyre olcsóbbá váló hiv-gyógyszerekkel (amikből egyre több generikus változatban is elérhető) megkezdett kezelés hosszú távon olcsóbb, mint a halogatott kezelés miatt nagy számban megbetegedő fertőzöttek kezelése, ellátása.

 

már sokszor elmondtam én is mindenféle fórumon, hogy a kezelt hiv-fertőzött dolgozik, él, adót fizet, hasznos tagja marad a társadalomnak. ezzel szemben a nem kezelt hiv-fertőzött borzalmasan sok pénzbe kerül, sokkal többe, mint a gyógyszerek. tesztre menni is ezért fontos: az időben megkezdett kezelése az egyetlen lehetőség a hosszú, majdnem teljesen egészséges életre.

a fényképen haiti van.

twitter

keress meg a twitteren. beszélgessünk.

mantra shiva vagy shivamantra.

színvallás

teljesen nem volt időm sem lehetőségem mindenkinek boldog mindent kívánni. az új évvel még nem késtem el, úgyhogy mindenkinek boldog új évet kívánok, sok sikert meg főleg jó egészséget. namost legyünk őszinték: ez a blogírás már nem megy nekem. elfáradtam, és az egész valahogy elveszítette az értelmét is. nem jutok előbbre, sokszor úgy érzem, tényleg semmi, de semmi értelme. tudom, hogy vannak itt páran, akiket érdekel, amit írok, tudom, hogy vannak páran, akiknek tudtam segíteni egy kicsit, de mindent összevéve viszont saját magamon nem tudok segíteni, pedig azt hittem, amikor elkezdtem két és fél éve, hogy majd az lesz. de nem lett. úgyhogy most abbahagyom. összeszedtem itt nagyon sok mindenféle tudást és információt, azt itthagyom mindenki okulására. de újat most nem írok egy jó ideig, azt hiszem. sajnos elegem lett. voltak nagyon szép, érdekes részei a blogírásnak, és sok igaz, jó barátot köszönhetek annak, hogy blogger lettem. de úgy érzem, hogy nincs ebben több már. akik megszerettek, akiket megszerettem, azokkal nem veszítjük el egymást. természetesen továbbra is válaszolok minden levélre, amit hozzám intéztek. meg kell mondjam, hogy egy nagyon fontos célt nem tudtam elérni: nem sikerült a magyarországi hiv-fertőzötteknek valamiféle fórumot vagy információs bázist kialakítani. egy-két kivételtől eltekintve kizárólag olyanok keresnek meg engem levélben évek óta, akik vagy valamilyen ostoba kalandba keverednek és emiatt aggódnak, hogy hiv-fertőzöttek lettek, vagy csak simán hipochonderek vagy betegesen szoronganak, esetleg egyszerű elmebetegek. hiv-fertőzöttek a lehető legritkábban kérnek tanácsot tőlem, pedig azért tanultam ki ezt az egészet, azért ástam magam bele, hogy másoknak segíteni tudjak. mondjuk, nem biztos, hogy a megfelelő stratégiát követtem, ezt most már nem tudom. ugyanakkor nem akarok tovább ebben az értetlen sértődöttségben tapicskolni. ha valaki szeretne tudni valamit, akkor úgyis megtalál. az információs oldalak (hiv+.hu, hivgyik, shivamantra oldalai) természetesen szintén megmaradnak, és ezeket időről időre frissítem is. sokan tudjátok rólam, hogy aktivistaként is dolgozom. egy időre ezt is abbahagyom, vagy inkább erősen lecsökkentem most. továbbra is dolgozni fogok abban a nemzetközi szervezetben, ahol eddig. ám magyarországon olyan mértékig volt eredménytelen minden erőfeszítésem, és ezzel annyira sok energiám ment el, hogy semmi értelme folytatni. azt gondolom, hogy valami már elindult és azt is gondolom, hogy ahhoz volt valami közöm. ennyivel megelégszem egy időre. más dolgokat akarok csinálni most már: tanulni, élni, játszani, szeretni, ilyen egyszerű dolgokat. nagyon köszönöm, hogy velem voltatok ennyi időn át. szerintem jó móka volt.

keserédes poszt a világnapra, ami azonban nem szól különösebben semmiről

 

 

helló mindenkinek, anyu megnyugodhat, mert lejjebb megy a zöld rémség.

világnap van, ma mindenki harcoljon az aids ellen hamar. tűzzetek ki piros szalagot! gondoljatok hiv-fertőzött barátaitokra! adakozzatok a plussz egyesületnek! legalább ma dugjatok óvszerrel! és...

MENJETEK EL TESZTRE VÉGRE VALAHÁRA!

most a gödörben ingyen lehet gyorstesztet csináltatni, ami a közepesnél egy kicsit megbízhatóbb, viszont nagyon hamar van eredmény, anonim és nem kell érte fizeti.

olvassátok el ezt itt, mindenféle okosat mondok, a kommentek is nagyon tanulságosak.

majd még figyelem, hogy mik vannak ma, de ti is írjátok meg. és nagyon köszönöm, hogy amíg nem volt időm írni, addig a kommentekbe beleírtátok a fontos dolgokat, ez nagyon kedves tőletek, és szerintem olyan szokás, amit őrizzünk meg.

és azért keserédes, mert nem szeretek hiv-fertőzött lenni, de most már nincs mit csinálni, és mert már ma is olvastam pár buzizós idiótaposztot és kommentet, amitől mindig elcsesződik a kedvem, mert hát mi értelme van ennek? nincs nekem elég bajom a hiv-fertőzéssel? vagy ahogy rachel maddow is mondta a minap, van abban valami bájos, amikor valakinek elmondod, hogy meleg vagy, és aztán az arcodba vágja, hogy "te hülye buzi!" és diadalmasan néz, hogy most jól megmondta. szerinted...?

eh, mindegy. szóval ezért a keser. és azért édes, mert különben minden rendben van, csak hullafáradt vagyok már megint, és összevissza szaladgálok. na majd jövök újra mindjárt.

fenyegetés

HA MÉG EGYSZER VALAKI ELKÜLDI NEKEM A CSONTVELŐÁTÜLTETETT, GYÓGYULTNAK LÁTSZÓ HIV-FERTŐZÖTT ESETÉT BÁRMILYEN VÁLTOZATBAN, AMIT

TEGNAPELŐTT ÍRTAM MEG, LEJJEBB OLVASHATÓ,

 AKKOR FELMONDOK, DE MÉG ELŐTTE TÖMEGMÉSZÁROLNI FOGOK.

köszike.

lassan

lassan visszatérek a normális kerékvágásba. úgy értem, még mindig dolgozom, de már nem annyira sokat, mint az elmúlt két hétben. de ne sajnáljatok, mert a sok dolgozás azt is jelenti, hogy sok pénzt keresek, és akkor minden nagyon jól lesz, mert veszek magamnak sok érdekes ajándékot. és másoknak is.

namost azon is elgondolkodtam, hogy nekem az egész életem a rendszerváltással és és a kapitalizmus válságával telik el, ami persze távolról sem olyan szar, mint egy világháború vagy, teszem azt, egy holokauszt, de még így is elég nyomasztó. szóval a hiv-fertőzés sokkal kevesebb szorongással vagy aggodalommal tölt el, mint a napi hírek. egyszerűbb lenne felülemelkedni és csak a fontos és érdekes dolgokkal törődni, de nem mindig megy. most itt ülök egy kávéházban, és közben odakint valami motorosok vonulnak nagy robajjal és akarnak valamit, de az egészet nem nagyon értem. én megfordultam eddig kb. 50 különféle országban, és még sehol nem láttam olyat, hogy valakinek politiai tényező legyen, hogy milyen közlekedési eszközt használ. nem értem.

biztos olvastátok, hogy luc montagnier és francoise barré-sinoussi kapta idén (többek között) az orvosi nobel-díjat a hiv felfedezéséért. olvassátok el azt is, hogy montagnier szerint miért tart még nagyon sokáig, mire sikerül leküzdeni a hiv-et. elsősorban is a vírus nagyon nagy alkalmazkodó-képességét okolja, ami miatt újabb és újabb gyógyszerrezisztens törzsek jelennek meg.

most megyek, eszem valami forradalmit, aztán majd még megnézem, hogy milyen érdekes hírek vannak, mert egy kicsit le vagyok maradva.

erdőben

kérdezte goldsgym, hogy hogy vagyok. nagyon jól, köszi. most éppen nem kínoznak a mellékhatások, hanem egészen minden rendben van, csak nagyon sokat dolgozom.

de ezt azért nézzétek/hallgassátok meg:

 

kérdőív

kedves écces kartársak! ide rakom ezt a kérdőívet (angolul van, kb. 10 perc), amit kérem, töltsön ki minden olyan hiv-fertőzött, aki már szed gyógyszert, még nem szed gyógyszert, már szedett, de most nem szed, vagy csak gondolkodik, hogy szedni fog, vagy abbahagyja, vagy bármi. kell tudni hozzá angolul.

az eredmények alapján egy kollegám tart majd előadást arról a glasgow-i aids konferencián, hogy a hiv-vel élők hogyan gondolkodnak a gyógyszerekről, a gyógyszerszünetről és a mellékhatásokról. ezért kifejezetten fontos, hogy csak fertőzöttek töltsék ki (mondjuk másoknak semmi értelme nincs).

nagyon köszönöm, ha szántok erre 10 percet. 

két fontos

két fontos és érdekes dolog is van, amit most gyorsan idepakolok.

egyrészt nézzétek meg a tasz filmjét az oroszországi helyzetről, vagyis arról, hogy miért nincs oroszországban szubsztitúciós terápia. tudjátok, mi a szubsztitúciós terápia? ez a neve annak, amikor a függő intravénás droghasználók ellenőrzött körülmények között metadont vagy buprenorfint kapnak, amivel lassan le tudnak jönni a cuccról. mindez azért fontos, mert a hiv terjedésének egyik fontos útja a közös tűhasználat intravénás droghasználók esetében. a lancet című folyóiratban a napokban megjelent vizsgálat tanúsága szerint alaposan feltehető, hogy az egész világon minden ötödik intravénás droghasználó hiv-fertőzött.

másrészt pedig olvassátok el a 168 óra idevágó cikkét, amit mesterszakácstól kaptam. ez is érdekes. bár egyre csak elmarad az "aids-robbanás", de balgaság lenne azzal áltatnunk magunkat (ahogy ezt unásig ismétlem), hogy a nyitott határokon minden átjön, csak pont a  hiv nem. félre ne értsetek, nem a határok nyitottságával van bajom, hanem a prevenció teljes hiányával.

(a képen orosz medve került leábrázolásra.)

vese és tehén

a múlt héten voltam ecab ülésen brüsszelben. majdnem érdekes volt, de mindent összevéve eléggé unatkoztam.

viszont az első napon nagyon érdekes előadást/képzést hallgattunk meg corinne bagnis professzortól a vese és a hiv kapcsolatáról, illetve arról, hogy az egyes gyógyszerek milyen hatással vannak a vese működésére és egészségére.

korábban a hiv-fertőzöttek esetében nem voltak jellemzőek a veseproblémák, de ahogy nő a betegek várható élettartama és azzal együtt az átlagos kora, úgy válnak egyre gyakoribbá a vesével kapcsolatos panaszok is. feltehetően ennek több oka is van: az egyik maga a hiv-fertőzés. még nem pontosan ismert a mechanizmus, hogy hogyan, de ahogy minden krónikus fertőzés, úgy a hiv is hosszú távon károsítja a vese működését, ami egyébként a kor előrehaladtával magától is folyamatosan romlik. a hiv jelen van a vese sejtjeiben, és a vese rezervoárja, tartalék tárolója a hiv-nek. ugyanakkor, mivel egyes csak a hiv-re jellemző vesebajok eltűnőben vannak, feltehetjük, hogy a hiv gyógyszerek hatnak a vesében is (nem mindenhol hatnak ám - ez régi gond).

további ok a hosszú távon, évtizedekig szedett gyógyszerek egyelőre nem pontosan ismert mellékhatásával függ össze, bár az is igaz, hogy egyik hiv-gyógyszerről sem derült ki eddig egyértelműen, hogy károsítaná a veséket. viszont sok hiv-fertőzött, főleg azok, akiket későn diagnosztizálnak, néha egyszerre nagyon sok féle gyógyszert kénytelen szedni, és ezek már mindenképpen hátrányos hatással vannak a vesék működésére. további kockázatot jelentenek a rekreációs drogok. a kokain, az extasy és a poppersz egyaránt ártalmas a vesére nézve. az alkohol is veszélyes, mert a vérnyomást szabályozó rendszerek befolyásolásával a vese működését is érinti. a rendszeres és nem mérsékelt ivás tehát növeli a vesebetegség esélyét.

sok hiv-fertőzött szenved cukorbetegségben, amit egyrészt szintén a kor, másrészt pedig a gyógyszerek idézhetnek elő. a cukorbetegség egyik közismert komplikációja a vesefunkciók gyengülése.

ennél sokkal fondorlatosabb az a folyamat, amikor a gyógyszerek a lipidháztartás és a zsíranyagcsere felborításával (proteáz inhibitorok, főleg kaletra) bekövetkező magas vérnyomás (ami a korosodással is egyre nagyobb kockázat) a vesék is lassan tönkremennek. a magas vérnyomás a vesék legnagyobb ellensége - ezt én nem is tudtam.

legjobban mindenki a krónikus vesebajtól, veseelégtelenségtől fél, és joggal. évekkel ezelőtt, amikor még sem a diagnosztikai, sem a terápiás tudás nem állt a mai szinten, a krónikus vesebajjal nem lehetett kezdeni semmit, hanem egy idő után az ember óhatatlanul dialízisre szorult. ma már ez elkerülhető. bár a krónikus vesebaj (amit a gyógyszerek és a hiv okozhat együtt és külön) nem visszafordítható, de fokozatosan és viszonylag lassan alakul ki, és rendszeres kontrollal hamar felderíthető. ilyenkor tulajdonképpen egyszerű módszerekkel leállítható vagy erősen lelassítható a vesefunkciók további romlása. a legelső feladat a vérnyomás csökkentése. az alacsony vérnyomás soha nem gond, az jó a vesének, és az eleve alacsony vérnyomást a vérnyomáscsökkentő szerek nem befolyásolják számottevően, viszont javítják a vese esélyeit. a vérnyomás csökkentésére az első lépés a túlsúly elvesztése, a dohányzás abbahagyása és a vércukorszint csökkentése.

a legjobb megoldás tehát, ha minden évben egyszer csináltatsz egy vesevizsgálatot, ami egyszerűen bizonyos értékek mérése a vérvizsgálatkor, illetve ezt kiegészíti egy vizeletvizsgálat is. nem nagy ügy, a háziorvos is elrendelheti. főleg negyvenéves kor felett, vagy már ismert veseproblémák esetén fontos ez, hogy el lehessen kerülni a nagyobb bajt.

hosszasan beszéltünk azokról a régóta ismert aggályokról, hogy a tenofovir (viread, turavada, atripla) vesekárosodást okoz. alapos vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy ezek az aggodalmak részben alaptalanok, illetve hogy sok esetben az orvosok már a vesefunkció legkisebb gyengülése esetén is abbahagyatják a tenofovir szedését (és így a beteg elveszít egy jó és nagyon hatékony gyógyszert), miközben nem biztos, hogy tovább romlik a helyzet, és lehet tenni is ellene. a legfontosabb ebben az esetben az lenne, hogy a beteg és az orvosa kikérje egy nefrológus, veseorvos véleményét mielőtt leteszi a tenofovirt. megoldás lehet az is, hogy csökkentjük a tenofovir adagját, hiszen már amúgy is régóta folynak vizsgálatok arról, hogy eleve túl sokat, a szükségesnél nagyobb adagot szedünk ebből a molekulából. sok hiv-fertőzött eleve csak minden második nap veszi be, mások megpróbálják eltörni a tablettákat. ez nem jó módszer, és ne próbálkozz ilyennel egyedül, hanem kérd ki az orvosod véleményét.

és végezetül szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a kolozsi téren végre lehet kapni friss, házi tehenet. kérésre nyelvtanórákat is adnak.

kerék

amúgy nekem a kerékpár nem politikai manifesztum vagy stíluselem, hanem közlekedési eszköz, de ezt én is fontosnak tartom. kitt, katt itten.

 

ezmegaz

nézzétek csak, van itt egy csomó hír, amit majdnem elfelejtettem nektek elmondani, mert annyira sokat dolgozom mostanában. ez persze jó, csak sajnos emiatt nem nagyon van időm semmi másra.

tulajdonképpen mi az a goldenblog, és én miért nem nyerek soha semmit? alighanem nem nyomom magam eléggé. borzasztó beképzelt vagyok, és akarok kitüntetést. csak sajnos nem nagyon ismerem a rendszert, mert persze arrogáns is vagyok és sznob. de nem is erről akarok beszélni.

hanem hogy egy újabb vizsgálatból kiderült, hogy a harmincas éveikben fertőződő betegek reagálnak a legjobban a hiv-kezelésre. nincs egyelőre magyarázat, de a tanulmányból világosan kiderül, hogy a 18-29 év között fertőződő betegek esetében több időre van szükség a gyógyszerszedés megkezdése után a kimutathatatlan vírusmennyiség eléréséhez, mint a 30 és 40 év között fertőződők esetében. furcsa, nem? és az "idősebbek" sokkal lassabban is veszítik el egy-egy gyógyszer hatását, tehát több ideig tart, mire a vírusmennyiségük újra megemelkedik.

őszintén szólva, ha visszagondolok a harmincas éveimre, akkor még minden jobban ment... például kockás volt a hasam meg ilyenek.

aztán az is van, hogy francia kutatók feltárták, hogy az esetek 5%-ában a vérben kimutathatatlan (tehát határérték alatti) vírusmennyiség mellett az ondóban mégis kimutatható a vírus. tehát nem olyan veszélytelen a védekezés nélküli szex, mint azt a svájci ajánlás sugallta korábban idén.

végezetül pedig megtaláltam azt a cikket, amiben a lancet című, a hiv/aids kezelésével foglalkozó legfontosabb szaklap (azt nem tudom linkelni, előfizetéses) írását mutatják be. eszerint ha valaki ma 20 évesen megfertőződik hiv-vel, 350 cd4 körül elkezd gyógyszert szedni, akkor várhatóan 69 éves koráig élhet. ha valaki 100 cd4-es érték alatt kezdi a gyógyszert, vagy ha intravénás droghasználó, akkor ebből le kell vonni 10-10 évet. ugyanakkor ez a modell teljes gyógyszerfegyelemmel számol, de nem veszi figyelembe az esetleges új gyógyszereket, hanem csak az orvostudomány átlagos fejlődését. a magyar viszonyokhoz képest ez nagyon jó, hiszen egy átlagos férfi magyarországon nem él ennyi ideig, hanem még előtte sírba issza, dohányozza és idegeskedi magát.

holnap elmegyek brüsszelbe, és onnan majd tudósítok, hogy mi a pálya. nyilván hideg van, és esik az eső.

három hónap

három hónap telt el azóta, hogy újra elkezdtem gyógyszert szedni, és most megvan az eredményem: a cd4-em 609, a százalékom 23,5%, a vírusomat még nem tudom, mert nem készült el, majd a jövő héten. ezek nem rossz számok, biztos a vírusmennyiségem is határérték alatt lesz, mert különben nem javult volna a százalékom ennyit.

különben meg kaptam stantól ezt a cikket, hogy new yorkban nagyon sok a hiv-fertőzött. óvatosan keféljetek new yorkban!

vége van a nyaralásnak, de már nagyon várom a őszölést, és majd utána a telelést, mert azok is lesznek, bizony!

 

adminisztratív

hogy anyunak is igaza legyen, és hogy mindenki megnyugodjon, elmondom nektek, hogy ma nem csináltam semmi értelmeset. egyáltalán semmit. továbbá elmondom azt is magamról, hogy nincs hajam, de ezt néhányan már tudják. szeretek utazni, de sajnos utálok utazni. van ájpodom, most natacha atlast hallgatok, előtte ladytront hallgattam, utána pedig dolly partont fogok hallgatni. járok erobikra. nem festem a körmömet. arany és platina hitelkártyáim vannak, de csak a korom miatt. kicsi, trogyó autóval járok, mégis feltörték és elvitték belőle a fogkefémet (!). most éppen nem tudom eldönteni, hogy prius vagy civic, de hibridnek kell lennie, az fix. természetesen csak divatból óvom a környezetet, de következetes vagyok. van biciklim is, azt számolatlanul lopják tőlem. a belvárosban lakom, sőt magam vagyok a belváros. kínosan szeretem a rendet, de csak bizonyos határok között.

viszont kijavítottam egy csomó hibát a gyakran ismétlődő kérdésekben, amit nagyjából 4 hónappal ezelőtt igértem meg magamnak és másoknak. ezúton is köszönöm mindenkinek, aki javaslatokat tett, vagy felhívta a figyelmemet néhány hibára. a linkek most már (többnyire) külön ablakban nyílnak meg. beleírtam pár dolgot, amit az aatsz munkatársai javasoltak. még biztos vannak benne hibák, de majd szép fokozatosan.

további kedves kötelességem, hogy miután athina engem kreatív bloggernek jelölt, ne szakítsam meg a sort, és magam is ajánljak öt kreatív bloggert, akiket szívesen olvasok. lesznek benne ismétlések és közhelyek is.

szerintem anyu nagyon kreatív, remekül ír, csak beszari és semmi önbizalma. szerinem anyunak nem html-ben kellene szarakodnia, hanem regényt kellene írnia, amiben lenne gyerek, leves, férj, számítógép és főkönyv. mindenki jobban járna.

akartam jelölni a gonzit, de megint nincs blogja. vagy van? ki győzi követni? szerintem a modern, dekadens, felesleges, idegesítő, művelt, céltalan, éleslátó és előremutatóan megfeneklett belvárosi férfi (buzi vagy nem? - ki mit tud?) epitómiája a gonzi. lehet kreatív egy nem létező blog? hogyne! [bréking apdét: van a gonzinak blogja, hamar nyomjatok, olyan, mint a könnyű parfüm: elillan egy perc alatt!]

azt is gondolom, hogy vackor az egyik legjobb fényképész a kerek világon. nézegessétek és hüledezzetek: vicces, lendületes, érzéki, érzékeny, szép képek. majd még a vackorral csinálok egyszer egy nagy dobást, én úgy éljek!

azt mindenki tudja, hogy zetor leila az egyik legnagyobb kortárs szerző ma magyarországon. levett süveggel tisztelgek írásművészete előtt. akarok is jogsit traktorra.

az ötödik pedig a zsírember, vagyis egy ideje már a zsírapu. ha sírva akartok nevetni, és csak erős idegzetűeknek ajánlott.

tudom, tudom, hol van korim, ana, a keménykalap vagy gus. de ezeket mindenki olvassa úgyis, ahogy a napirajz, úgy ezek is intézménnyé nőttek.

kukk!

helló nyuszik!

most már itthon vagyok, és lassan írok is ide dolgokat. különben észrevettétek, hogy manapság tele lett a média hiv-vel meg aids-szel? egészen érdekes jelenség. ezzel is fogunk foglalkozni mindjárt.

megjegyzem, halálosan unom a saját hiv-fertőzésemet, ez is volt az oka annak, hogy nem írtam olyan sokat (pontosabban semmit) egy ideje. mindazonáltal sokkal jobban vagyok a korábbiakhoz képest, már nem szenvedek annyira a mellékhatásoktól, és általában is egy kicsit kipihentem magam, úgyhogy most lehet elölről kezdeni módszeres tönkretételemet, amidőn folyamatosan dolgozom és rohangálok felalá. ehh.

addig is javaslom, hogy kicsit nézzétek át a mexikóvárosban zajló (lassan éppen befejeződő) AIDS2008 konferencia honlapját, illetve a vonatkozó híreket a NAM honlapján. ezeket is majd kicsit górcső alá vesszük a követkeő napokban.

és még azt is ki kellene találni hamar, hogy mitől leszek hirtelen nagyon gazdag. nem élek éppen rosszul, de szeretnék mocsokgazdag lenni, mert nézetem szerint az vidám dolog lehet.

(beírtam a gúgelbe, hogy 'end of holiday', és kijöttek ezek a halak...)

feltétlen

azt javaslom, olvassátok el a tegnapi bejegyzés végén a kommenteket, amit jedi írt/küldött, és mondjatok hamar véleményt. kivételesen engedélyezem a politikai vérhabzást!

én addig aranytojásokat tojok.

 

szlávik meg mások

sziasztok, visszajöttem, de mindjárt megint elmegyek. hiába, nyár van.

hanem ma reggel a klub rádióban beszélt dr. szlávik a hiv-fertőzés helyzetéről magyarországon, és ezt mondta:

namost annyira sokat szarakodtam ezzel, mire kivágtam meg átkonvertáltam és feltöltöttem meg minden, hogy nincs időm másról írni. majd este, gondolom.

mit szóltok az új sablonhoz? anyu csinálta. anyu nagyon ügyes az ilyesmiben.

már megint

figyeljetek, már megint elutazom külföldre, de hamarosan hazajövök. különben sem történik semmi érdekes, nagy nyári pangás van.

azazhogy az mégis történt, hogy az egyesült államok szenátusa visszavonta a hiv-fertőzöttek beutazási tilalmára vonatkozó, régóta rendkívül vitatott rendelkezést. a törlést még egy bizottság tárgyalja meg, majd utána az elnök elé kerül végső aláírásra. nem volt tehát hiába az a sok vényi harc, amivel olyan sokan igyekeztek elérni, hogy megsemmisítsék ezt az igazságtalan, embertelen és felesleges rendelkezést.

majd jövök, ne aggódjatok.

na figyeljetek

hát majdnem belepusztultam ebbe az elmúlt három hétbe. minden alkalommal nagyon megvisel, amikor újra elkezdem a gyógyszert, de még soha nem volt ennyire nehéz. talán az is csak tetézte a bajt, hogy amúgy is nagyon kimerült voltam, amikor elkezdtem öt héttel ezelőtt.

a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy folyamatosan nagyon fáradtnak és álmosnak éreztem magam, nagyon sokat kellett (kell még most is) aludnom, ami szinte lehetetlenné tette, hogy normálisan dolgozzak. a meleget is rosszzl bírom, és ettől csak még szörnyűbb lett a helyzet: ami időt ébren tudtam lenni, azt meg fosással és émelygéssel töltöttem el. no mindegy, nem tartok több ilyen szünetet, hanem most már szedem a gyógyszert folyamatosan, vagy legalábbis most ezt gondolom, mert még egy ilyet nem akarok végigcsinálni.

kezdjük mindjárt ezzel a hírrel vagy hallomással: azt mesélte nekem egy ezen a területen jártas személy, hogy állítólag az ántsz valamilyen rendelkezésre hivatkozva értesíti a kiszűrt hiv-fertőzöttek háziorvosát a beteg adatairól és arról, hogy fertőzött. mondanom sem kell, hogy ez súlyos adatvédelmi és személyiségi jogi kérdéseket vet fel, azonban nem tudom, hogy igaz-e. mondjátok meg, hogy ti mit tudtok erről:

 

nagyon

NAGYON sok mindent kellene ide írnom már, de se időm, se kedvem, erőm meg végkép semmi. kösz a türelmet.