fejlesztés

még régebben ígértem, hogy írok a jelenleg folyó gyógyszerfeljesztésekről. sajnos nincs olyan sok dolog készülőben, aminek főleg az az oka, hogy a jelenlegi gyógyszerkínálattal is már viszonylag megbízhatóan és jó minőségben kezelhetőek a többszörösen rezisztens fertőzöttek is, míg a gyógyszert újonan kezdő betegek esetében kifejezetten jó a helyzet. már persze akkor, ha nem a világ elmaradott részein vagy oroszországban élsz, mert akkor viszonylag simán halálra vagy ítélve.

a gyógyszerkutatás tehát kissé kevésbé figyel a HIV-re, sokkal inkább koncentrál mindenki a HCV (hepatitisz c) kezelésére, ugyanis erre a fertőzésre jelenleg egyetlen gyógymód (rivavirin + interferon) létezik, és annak is nagyon megbízhatatlan és alacsony a hatékonysága. ezen a területen nagyon sok vegyület van már a tesztek kései, fejlett stádiumában.

azért sorra veszem, hogy mit lehet tudni a HIV területén. ez a felsorolás 2009 novemberében jelent meg, azóta nincs újabb. kiinduló forrásnak éppen megfelel.

rilpivirine (TMC278). a tibotec NNRTI vegyülete nagyon ígéretes rezisztens fertőzés esetén. nagyon kevés mellékhatás mellett hatékonyan csökkenti a vírusszámot a központi idegrendszerben is. már a iii. fárzisban vannak a kutatások, úgyhogy ebből hamarosan már tényleg gyógyszer lesz.

vicriviroc. a schering CCR5 inhibitor vegyülete továbbra is csak akkor hatékony, ha a beteg elsősorban R5-ös koreceptorral rendelkező vírussal fertőzött. az úgynevezett tropizmusteszteket valószínűleg kész lesz finanszírozni a gyógyszergyár a rászoruló betegek esetében, de erről még nincs döntés. ez a vegyület is a iii. (végső) fázisban van már.

elvitegravir. a gilead gyógyszergyár integráz inhibitora is valószínűleg egy éven belül piacra kerülhet. ezzel az újszerű vegyülettel kapcsolatban még sok a kérdés, ahogy általában az új gyógyszerosztályok esetében, itt sem lehet pontosan megítélni, hogy hosszabb távon milyen mellékhatásokkal jár a szedése. eddig csak egy integráz inhibitor létezik, az isentress, ami viszont nagyon hatékony és sikeres.

apricitabine. az avexa ausztrál gyógyszergyár új NRTI vegyülete fontos hiányt pótolhat, ha majd piacra kerül (még biztosan legalább 2 év). ugyanis NRTI-t sokáig senki nem feljesztett, mondván, hogy sok van belőlük és általában mindnek elég rossz a mellékhatásprofilja (pl. az azt is ilyen). viszont sokan lettek rezisztensek ezekre, és nekik kínálhat megoldást ez a gyógyszer, amit kifejezetten NRTI-rezisztenciára alakítottak ki.

amdoxovir. még egy NRTI rezisztens betegek részére. erről a vegyületről nagyon keveset lehet tudni egyelőre. még sokáig tart, mire gyógyszer lesz belőle.

bevirimat. az első maturációs inhibitor lesz, ami tehát a cd4-es sejtekből "rügyező", még éretlen hiv fertőzőképes vírussá érését akadályozza meg bizonyos enzimek működésének gátlásával. mivel a panacos gyógyszergyár vegyülete esetében teljesen új gyógyszerosztályról van szó, ezért nem lehet még megítélni, hogy milyen mellékhatások várhatók hosszabb (vagy akár rövidebb) távon. ugyanakkor pont emiatt a többszörös rezisztenciában szenvedő betegenek életmentő fontosságú lehet.

és van még nyolc olyan vegyület, amiknek évekre van szüksége ahhoz is, hogy kiderüljön, lesz-e belőlük valami vagy sem.

mindezeken kívül a legizgalmasabb és legfontosabb fejlemény az, hogy többen is feljesztenek olyan új booster-vegyületet, ami kiválthatja a jelenleg létező egyetlen boostert, a ritonavirt (norvir). a gilead gyógyszergyár GS9350 (cobicistat) vegyülete tart a legelőrébb a kutatásban, és várhatóan ez a vegyület kerül majd több kombinációba a közeljövőben. az eddigi eredmények alapján sokkal kevesebb hasmenés és rosszullét, és sokkal kisebb vérzsírszint-emelkedés várható ettől a gyógyszertől.

szerintem mindegyiknek hülye neve van.

r5 - x4

brüsszelben vagyok ecab megbeszélésen. elég régen voltam itt utoljára, decemberben talán, de azóta csak egy találkozó volt, amire nem tudtam eljönni. itt olvashattok arról a konferenciáról, vagyis inkább kérdezzétek independence-t, ha valami érdekel titeket abból.

a csütörtök délutáni program a maraviroc kapcsán a tropizmus problémájának megvitatása volt. hogy mi a tropizmus és hogyan működik, azt már itt leírtam részletesen. itt is esett már szó róla. az előadó annemie vandamme virológus, mikrobiológus és rezisztencia-kutató volt a lőveni egyetemről.

a rend kedéért: a ccr5-inhibitor néven ismert vegyületek kutatása sok éve folyik már, de eddig csak mérsékelt sikerrel. eddig több olyan vegyület volt, amit váratlan toxicitás miatt kellett visszavonni a kutatásokból. egyelőre sajnos senki sem tudja pontosan megmondani, hogy milyen következménnyel jár hosszú távon, ha a cd4-es sejtek egyik receptorát mesterségesen blokkolják. több évnyi kínlódás után csak a maraviroc (celsentry) maradt talpon. ennek kapcsán vitattuk meg tegnap azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet a jelenleg elérhető egyetlen tropizmus tesztet kiváltani más lehetőségekkel. azért fontos a tropizmus teszt elvégzése a maraviroc alkalmazása előtt, mert csak ez a vegyület kizárólag a ccr5 koreceptorra hat, tehát ha valaki cxcr4 koreceptorra fertőző hiv-vel él, akkor feleslegesen szedi, nem hat. a többségében x4 fertőzés ritka, általában csak a fertőzés előrehaladott állapotában fordul elő, többszörös rezisztencia mellett, olyankor, ha valaki már évtizedek óta él hiv-vel.

ugyanakkor az ennek megállapítására szolgáló teszt nagyon drága és lassú, és az egész világon csak egy helyen végzik el kaliforniában. ezért fontos, hogy alternatívákat találjunk.

megtudtuk például, hogy eredetileg a tropizmus jellege függ a fertőződés módjától is. a nyálkahártyákon keresztül történő fertőzés esetén (szexuális út) majdnem kizárt az x4 tropizmus, mert a nyálkahártyákban csak r5 koreceptorral rendelkező cd4-es sejtek találhatók. a közvetlenül a véráramba kerülő vírus esetén (intravénás droghasználat) az x4-es tropizmusú fertőzés valószínűbb, és ilyenkor a betegség progressziója is gyorsabb.

ismét felmerült az a kérdés, hogy mi a helyzet azokkal, akik eleve ccr5 koreceptor nélkül születnek. (figyelj, jáuzsi!) ez az a híres delta-32-es mutáció, ami eleve rezisztenssé teszi az embert a hiv-fertőzéssel szemben. ez a genetikai mutáció, aminek eredményeként a cd4-es sejtek nem rendelkeznek ccr5-ös koreceptrorral kizárólag a kaukázusi fajnál fordul elő (európa és társai), és 1000:1 az aránya, de főleg férfiak körében. ebben a helyzetben a hiv-fertőzés nem lehetséges, ugyanis a vírus nem tud kapcsolódni a cd4-es sejtekhez. ugyanakkor x4-es vírussal továbbra is lehetséges a fertőződés, csakhogy ez rendkívül ritka.

szóval felmerülhet a kérdés, hogy akkor ezeknél a személyeknél miért nem probléma a ccr5 koreceptor hiánya, miért nem okoz toxicitást. gondolhatnánk, hogy akkor kockázat nélkül blokkolhatjuk a ccr5-ös koreceptort hiszen simán lehet élni nélküle, valószínűleg nincs rá semmi szükség. sajnos ez nem igaz. a delta-32-es mutációval születő emberek esetében az immunrendszer kompenzálja ezt a hiányosságot, és kerülőúton éri el ugyanazt, amit egyébként a ccr5-tel érne el. ezt utólag nem lehet kialakítani a szervezetben - a ccr5-ös koreceptor nem véletlenül van ott, és ha nincs, akkor hiányzik - tehát a teljes blokkolása toxikus, hosszú távon halálos hatású. mindennek alapján egyelőre nagyon valószínű, hogy a ccr5 inhibitorokat (vagyis egyelőre csak a maravirocot) kizárólag életmentő terápiában lehet használni, ha valaki már kifogyott minden lehetőségből. minden más túl kockázatosnak tűnik.

mindent összevéve pedig arra a következtetésre jutottunk, hogy nagyon úgy tűnik, hogy a ccr5 inhibitorok technológiája nem eléggé stabil és alaposan ismert ahhoz, hogy hosszú távon megmaradjon ez a gyógyszerosztály. valószínűleg nagyobb reményeket fűzhetünk más, akár újabb gyógyszerosztályokhoz.

celsentri

a pfizer gyógyszergyár korábban maraviroc generikus néven ismert ccr5 inhibitor készítményét celsentri (az amerikai kontinensen selzentry) néven forgalmazásra jóvá hagyta az európai gyógyszerhatóság. a celsentri az első ccr5 (behatolási) inhibitor, ami nem a cd4-es sejten belül végez a hiv-vel, hanem megakadályozza, hogy a vírus a sejtbe hatolhasson, méghozzá úgy, hogy a sejten található ccr5-ös receptort blokkolja. hasonló vegyületekkel sok kísérlet folyt pár évvel ezelőtt, de csak a maraviroc/celsentri jutott el addig a fázisig, hogy gyógyszer legyen belőle.

ahogy azt korábban is írtam már, a ccr5 inhibitorok csak a ccr5 receptorokkal rendelkező hiv-törzsek esetében hatásos. a tropizmusnak nevezett jelenségről részletesebben itt írok.

az eddig megfigyelt legjellemzőbb mellékhatások köhögés, láz, kiütés, izomfájdalom, ízületi fájdalom és szédülés. érdeklődő vegyészeknek itt a képe.