fejlesztés

még régebben ígértem, hogy írok a jelenleg folyó gyógyszerfeljesztésekről. sajnos nincs olyan sok dolog készülőben, aminek főleg az az oka, hogy a jelenlegi gyógyszerkínálattal is már viszonylag megbízhatóan és jó minőségben kezelhetőek a többszörösen rezisztens fertőzöttek is, míg a gyógyszert újonan kezdő betegek esetében kifejezetten jó a helyzet. már persze akkor, ha nem a világ elmaradott részein vagy oroszországban élsz, mert akkor viszonylag simán halálra vagy ítélve.

a gyógyszerkutatás tehát kissé kevésbé figyel a HIV-re, sokkal inkább koncentrál mindenki a HCV (hepatitisz c) kezelésére, ugyanis erre a fertőzésre jelenleg egyetlen gyógymód (rivavirin + interferon) létezik, és annak is nagyon megbízhatatlan és alacsony a hatékonysága. ezen a területen nagyon sok vegyület van már a tesztek kései, fejlett stádiumában.

azért sorra veszem, hogy mit lehet tudni a HIV területén. ez a felsorolás 2009 novemberében jelent meg, azóta nincs újabb. kiinduló forrásnak éppen megfelel.

rilpivirine (TMC278). a tibotec NNRTI vegyülete nagyon ígéretes rezisztens fertőzés esetén. nagyon kevés mellékhatás mellett hatékonyan csökkenti a vírusszámot a központi idegrendszerben is. már a iii. fárzisban vannak a kutatások, úgyhogy ebből hamarosan már tényleg gyógyszer lesz.

vicriviroc. a schering CCR5 inhibitor vegyülete továbbra is csak akkor hatékony, ha a beteg elsősorban R5-ös koreceptorral rendelkező vírussal fertőzött. az úgynevezett tropizmusteszteket valószínűleg kész lesz finanszírozni a gyógyszergyár a rászoruló betegek esetében, de erről még nincs döntés. ez a vegyület is a iii. (végső) fázisban van már.

elvitegravir. a gilead gyógyszergyár integráz inhibitora is valószínűleg egy éven belül piacra kerülhet. ezzel az újszerű vegyülettel kapcsolatban még sok a kérdés, ahogy általában az új gyógyszerosztályok esetében, itt sem lehet pontosan megítélni, hogy hosszabb távon milyen mellékhatásokkal jár a szedése. eddig csak egy integráz inhibitor létezik, az isentress, ami viszont nagyon hatékony és sikeres.

apricitabine. az avexa ausztrál gyógyszergyár új NRTI vegyülete fontos hiányt pótolhat, ha majd piacra kerül (még biztosan legalább 2 év). ugyanis NRTI-t sokáig senki nem feljesztett, mondván, hogy sok van belőlük és általában mindnek elég rossz a mellékhatásprofilja (pl. az azt is ilyen). viszont sokan lettek rezisztensek ezekre, és nekik kínálhat megoldást ez a gyógyszer, amit kifejezetten NRTI-rezisztenciára alakítottak ki.

amdoxovir. még egy NRTI rezisztens betegek részére. erről a vegyületről nagyon keveset lehet tudni egyelőre. még sokáig tart, mire gyógyszer lesz belőle.

bevirimat. az első maturációs inhibitor lesz, ami tehát a cd4-es sejtekből "rügyező", még éretlen hiv fertőzőképes vírussá érését akadályozza meg bizonyos enzimek működésének gátlásával. mivel a panacos gyógyszergyár vegyülete esetében teljesen új gyógyszerosztályról van szó, ezért nem lehet még megítélni, hogy milyen mellékhatások várhatók hosszabb (vagy akár rövidebb) távon. ugyanakkor pont emiatt a többszörös rezisztenciában szenvedő betegenek életmentő fontosságú lehet.

és van még nyolc olyan vegyület, amiknek évekre van szüksége ahhoz is, hogy kiderüljön, lesz-e belőlük valami vagy sem.

mindezeken kívül a legizgalmasabb és legfontosabb fejlemény az, hogy többen is feljesztenek olyan új booster-vegyületet, ami kiválthatja a jelenleg létező egyetlen boostert, a ritonavirt (norvir). a gilead gyógyszergyár GS9350 (cobicistat) vegyülete tart a legelőrébb a kutatásban, és várhatóan ez a vegyület kerül majd több kombinációba a közeljövőben. az eddigi eredmények alapján sokkal kevesebb hasmenés és rosszullét, és sokkal kisebb vérzsírszint-emelkedés várható ettől a gyógyszertől.

szerintem mindegyiknek hülye neve van.

csontritkulás

én szerencsére már megszabadultam tőle, és három hónapja nem szedem, de még mindig sokan szednek combivirt (AZT + 3TC, vagy zidovudine + lamivudine), és nekik fontos ezt tudni. kiderült, hogy a combivir szedése hosszabb távon felgyorsítja a csontszövet elvesztését, oszteopéniához és oszteoporózishoz (enyhébb és súlyosabb csontritkulás) vezethet. emiatt pedig a csontok törékenyebb válnak.

sajnos régebbi eredmények azt is igazolták, hogy maga a hiv-fertőzés is okoz csontritkulást, és a proteáz inhibitorok is beavatkoznak a csontok anyagcseréjébe. szóval elég szarul áll a helyzet ebből a szempontból.

a hollandiában elvégzett kutatás tanusága szerint a gyógyszeres terápia megkezdése után rövid idővel a csontszövet gyors ritkulása volt megfigyelhető átlagosan 40 éves betegek esetében is, akiknél ez még nagyon korainak számítana egyébként. a combivirt szedő betegek esetében a csontszövet elveszítése két év után is folytatódott, míg a combivirt nem tartalmazó kombinációt szedőknél a folyamat két év után lelassult, leállt.

arról sajnos nincs szó, hogy mit lehet tenni. a természetes, korral járó csontritkulás ellenszere a kalciumban gazdag diéta és a rendszeres sportolás, ami az óvatos terhelésen keresztül fenntartja a csontok szükséges sűrűségét. lehet, hogy ez itt is segít. még egy érv hiv-fertőzötteknek, hogy sportoljatok rendszeresen.

(én most vireadot szedek, epivirt és kaletrát. vagyis tenofovirt, 3TC-t és lopinavir/ritonavirt.)

gilead quad

többen panaszkodtatok, hogy nincsenek hírek új gyógyszerekről. és tényleg.

az a helyzet, hogy már nem különösebben érdekesek a hiv-gyógyszerek a gyógyszergyáraknak. a meglévő gyógyszerekkel nagyon jól karban lehet tartani a betegséget, az új vegyületek fejlesztése nagyon sokba kerül (de azért folyik persze), és a létező gyógyszerek különféle variációval még sokáig lehet az egész világon pénzt keresni. szóval nem igazán érdekes ez most a gyártóknak, kutatóknak, főleg, hogy – nem utolsósorban a nemzetközi aktivizmusnak köszönhetően – évek alatt sikerült jelentősen leszorítani a gyógyszerek árát, főképpen afrikában és ázsiában, ahol a járvány a legnagyobb terhet rója az egészségügyi rendszerekre.

de ennek ellenére azért többen fejlesztenek különféle újdonságokat, és ezek közül az egyik legérdekesebb a gilead sciences négyes kombinációja, amit egyelőre mindenki csak quad néven emleget. ebben tehát négy vegyület van összegyúrva egy tablettába, amit naponta egyszer kell csak bevenni: elvitegravir (integráz inhibitor), tenofovir (nrti), emtricitabin (nrti) és a gs9350 jelű booster, aminek még nincs rendes neve. fő előnye ennek a kombinációnak az egyszerűség és az, hogy minden összetevőt a gilead gyárt, nem kell megállapodni senkivel.

a booster különsen fontos lesz, mert ezzel ki lehetne váltani a jelenleg létező egyetlen ilyen vegyületet, az abbott ritonavir (norvir) gyógyszerét. a booster tulajdonképpen nem hatékony a hiv ellen, hanem arra jó, hogy erősen lelassítja a többi gyógyszer lebomlását a májban (leköti azokat az enzimeket, amik a lebontást végzik), és így sokkal tovább a vérben maradnak a hatóanyagok, vagyis elég ritkábban bevenni a gyógyszert. a ritonavir bevezetése előtt a gyógyszereket 4-6 óránként kellett szedni, most pedig elég 12-24 óránként

a quad bevezetése két-három éven belül várható, a kísérletek már folynak, az eredmények nagyon jók. (én például nagyon várom, nekem pont jó lenne.)

apricitabine

brüsszelben vagyok ecab (european community advisory board) ülésen. itt olvashattok beszámolókat korábbi hasonló ülésekről.

a community advisory board (közösségi tanácsadó testület) lényege és feladata, hogy a hiv-fertőzöttek szempontjából véleményt mondjon és tanácsot adjon a gyógyszergyártóknak és gyógyszerkutatóknak a folyamatban lévő kísérletekről, kutatásokról. emellett az ecab legfontosabb célkitűzése, hogy az európai bizottság és az emea, az európai gyógyszerhatóság kiemelt civil partnereként azon dolgozzon, hogy európában minden hiv-fertőzött hozzáférjen korszerű és megbízható kezeléshez, hogyha rászorul.

a mai vendég az avexa gyógyszerkutató cég volt (ők még nem nagyon gyártanak semmit). az általuk kifejlesztett apricitabine (ATC) nrti vegyület már második fázisú klinikai kísérleteken megy keresztül, és hamarosan kezdődik a harmadik (végső) fázisú kísérletek sorozata, melynek során viszonylag nagy betegcsoport kapja majd a kísérleti gyógyszert a világ különböző országaiban. az apricitabine hosszú idő után az első új nrti vegyület - ilyeneket éveken keresztül nem fejlesztett senki, mondván, hogy már sok van belőlük. azonban az ATC - miközben nagyon hasonlít a 3tc-hez, az nrti-kre jellemző m184v mutáció esetén is hatékony, tehát nrti-rezisztens betegek is szedhetik.

mivel az ATC szinte egyáltalán nem metabolizálódik, ezért a májat nem terheli meg. a gyógyszer jelentős része a vesén keresztül ürül ki, így előrehaladott veseproblémák esetén nem szedhető, hogy ne halmozódjon fel túl sok hatóanyag a szervezetben. a jellemző mellékhatások: hasmenés, hányinger, fejfájás, megemelkedett triglicerid-szint. mitokondriális toxicitiást eddig nem figyeltek meg, de a kísérletek még nem folynak elég ideje ahhoz, hogy az teljesen kizárható legyen. semmilyen étkezéssel kapcsolatos megkötés nem vonatkozik az ATC-re, szedhető éhgyomorra vagy étellel is. az eddigi adatok szerint nagyon lassan alakít ki rezisztenciát, jól tolerálható és hatékonyan csökkenti a vírusterhelést nrti-rezisztens törzsek esetén is. a javasolt alkalmazás (első vagy második kombinációban alkalmazzuk-e) még nem tisztázott.

majd holnap is mesélek, most megyek vacsorázni.

kp-1461

a koronis pharmaceuticals új nukleozid analóg vegyülete nagy izgalmat és figyelmet váltott ki a napokban a hiv-vel foglalkozók körében. a szokásos nukleozid analógokkal ellenetétben ez a citidin analóg ugyanis arra képes, hogy a fertőzött sejtekben egyfajta rugalmasan alakuló, de hibás építőkockaként olyan mennyiségű hibás mutációt okozzon a termelődő vírusokban, ami végül az adott víruspopuláció teljes összeomlásához vezet. a fertőzött dns újraírása közben ugyanis ambivalensen viselkedik a sejtbe került gyógyszermolekula: egyszer citidinnek, egyszer pedig timidinnek tűnik, ezzel teljesen összezavarva a dns felépülését.

az elsőre bonyolultnak tűnő, de voltaképpen nagyon elegáns megoldás egyelőre csak a kémcsőben működik, az embereken folytatott első kísérletekhez most toborozzák a résztvevőket. ugyanakkor - most először - ez a hatásmechanizmus azt ígéri, hogy a hiv esetleg eltüntethető lesz a szervezetből. ez most nem lehetséges; a vírus szaporodása jelentősen lelassítható, de a fertőzés nem gyógyítható.

én ezt hallatlanul izgalmasnak tartom, mert egészen más oldalról közelíti meg a kezelést, mint az eddigi gyógyszerek. eddig az volt a cél, hogy különféle vegyületek kombinációjával minél lassabb szaporodásra késztessük a vírust, méghozzá úgy, hogy minél kevesebb rezisztens mutáció jöjjön létre, mert azok veszélyezetetik a kezelés sikerét. a kp-1461 esetében pedig éppen az a cél, hogy gyors hipermutációk segítségével szaporodóképtelenné "mutáltassuk" a vírust, amit aztán az immunrendszer a szokásos módon el tud takarítani.

(annyira kellene ide egy kép, nem? de micsoda?)